Fényes Szabolcs Alapítvány

Fényes Szabolcs (1912–1986)

Zeneszerző, a magyar operett és filmzene nagyhatású alkotója

Fényes Szabolcs Nagyváradon született 1912. április 30-án, és Budapesten hunyt el 1986. október 12-én. Több mint százharminc film zenéjét, közel félszáz színpadi művet komponált; operettjei és slágerei generációk közös zenei emlékezetének részei. A Fővárosi Operettszínházat kétszer is vezette, a Vidám Színpad zenei vezetője volt, művei pedig ma is rendszeresen visszatérnek a színpadokra és a hangfelvételekre.

Gyermekkor, tanulmányok

Zenei indíttatása a családból eredt: édesapja ismert magyarnóta-szövegeket írt; a trianoni áttelepülés után Budapesten nevelkedett. Zongoratudása korán feltűnt, zeneszerzést magánúton, Siklós Albert irányításával tanult.

Pályakezdés, első sikerek – Maya

Tizenévesen már a színházi világban mozgolódott, korai zenés játéka után 1931-ben robbant be a Maya című revüoperettel (szöveg: Harmath Imre). A címszerepet Honthy Hanna alakította; a darab átütő siker lett, és éveken át járták vele az országot – később újabb felújítások is bizonyították időtállóságát.

Filmzene és színházi vezetői évek

A harmincas években külföldön is dolgozott (Berlin, Bécs, Párizs), filmzeneszerzőként és zenei vezetőként vált keresett alkotóvá. A magyar hangosfilm klasszikus korszakának sorát gazdagította: Ida regénye (1934), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1937), Gül Baba (1940), Egy szoknya, egy nadrág (1943) – és még sok tucatnyi cím fűződik a nevéhez. A háború után is meghatározó maradt: Állami áruház, 2×2 néha 5, Dollárpapa, Fűre lépni szabad filmzenéi a korszak emblematikus darabjai.

Intézményvezetőként 1942–1949 között, majd 1957–1960 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója, 1949–1957 között pedig a Vidám Színpad zenei vezetője volt – nehéz években is a közönségigényt és a műfaj rangját védve.

Színpadi művek a ’60–80-as években

A későbbi évtizedekben is sorra születtek a színpadi darabok: A csók (1968), Sakk-matt (1977 – Zenés TV Színház), Florentin kalap (1979), Bulvár (1980), Szerdán tavasz lesz (1983). Kiemelt siker volt a A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak (1976) című musical, melynek legendás főszereplője Latinovits Zoltán volt a Fővárosi Operettszínházban.

Slágerek, dallamvilág

Fényes muzsikájának ereje a „kézre álló” dallamokban, a természetes énekelhetőségben és a változó korszellemekhez való hihetetlen alkalmazkodóképességben rejlett – a keringőtől a revün át a modern könnyűzenei hangzásig. Ismert dalai közül néhány: „Mindig az a perc…”, „Álmaimban valahol”, „Van-e szerelmesebb vallomás?”, „Csak egy kis emlék”, „Nemcsak a húszéveseké a világ”, „Küldök néked egy nápolyi dalt”, „Szeretni bolondulásig”, „Fehér sziklák”.

Díjak, elismerések

Művészi teljesítményét Erkel Ferenc-díjjal (1964), Érdemes művész (1972) és Kiváló művész (1980) címekkel ismerték el. Halála után a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Örökség, emlékezet

Példátlanul termékeny pályája mérlegét az MTI összegzése is mutatja: 131 filmzene, 45 színpadi mű, három önálló nagylemez – és megszámlálhatatlan feldolgozás. Munkásságát a róla elnevezett Fényes Szabolcs-díj is őrzi, amelyet az örökösök kezdeményezésére hoztak létre, és ma is rangos elismerés a könnyűzenei és színpadi zenei alkotók körében.

Válogatott film- és színpadi munkák

Magánélet

Felesége a népszerű szubrett, Csikós Rózsi volt.

Fényes Szabolcs 1986. október 12-én hunyt el; sírja a Farkasréti temető Nemzeti Sírkertjében található.